Amíg a gyermek beszédprodukciójában jelentkező hibák (beszédhibák) jól észrevehetőek, addig a beszédészlelésben vagy a beszédmegértésben vagy mindkettőben meglévő problémák sokáig nem derülnek ki. Ha a gyermek értelmes, és különféle módon kompenzálja a beszéd észlelési, -értési zavarát, a problémák a szülők és a környezet elől is rejtve maradnak, és súlyosbodhatnak.

A gyermek beszédelsajátítása során szoros kapcsolatban fejlődik az artikulációs és percepciós bázis. Az artikulációs bázis biztosítja, hogy a gyermek képes legyen anyanyelve beszédhangjait, hangkapcsolatait, szavait hibátlanul kiejteni. A percepciós bázis lehetővé teszi, hogy a gyermek képessé váljon a mások által kiejtett beszédhangok, hangsorok felismerésére, a szavak, mondatok megértésére.

 

Az elhangzó beszéd feldolgozásának folyamata három nagy területre osztható: a hallásra, a beszédészlelésre és a beszédmegértésre, illetőleg a beszédmegértéshez tartozó legmagasabb szint, az asszociációs szintre, vagy az értelmezés szintjére. 

   

A diagnosztika során az ezeken a területeken lejátszódó folyamatok máködését vizsgáljuk. 

  •  Hallás

Akusztikai ingerek feldolgozása és azonosítása. Az ép hallás szükséges, de nem elégséges feltétele a beszéd feldolgozásának. Jeleket észlelünk, de nem dolgozzuk fel.

  • Beszédészlelés

A beszédészlelés beszéd-hangok, hangkapcsolatok, hangsorok, pontos felismerése és azonosítása és az elhangzásnak megfelelő megismétlése. A jelentésnek még nincs szerepe!

A beszédészlelés funkciói:

    Artikulációs mozgások elsajátítása.

    Hangsorok, szavak felismerése.

    Szókincs növelése, új szavak tanulásának képessége.

    Olvasástechnika, írás, helyesírás.

    Idegen nyelv tanulásának alapja.

 

  • Beszédértés

Ismert szavak, szókapcsolatok, mondatok, mondatsorok jelentésének, tartalmának megértése.

A beszédmegértés funkciói:

    Elhangzottak megértése.

    Olvasottak megértése.

    Összefüggések felismerése, tanulságok levonása, következtetések.

    A diagnosztika során, az ezeken a területeken lejátszódó folyamatok működését vizsgáljuk.

    Észlelési zavarok előfordulása

 

Minden életkorban előfordulhat, ha nem ismerik fel, és nem fejlesztik.

Évek óta növekvő tendenciát mutat (Ép halló, ép értelmű emberek 60-65%-át érinti.)

Nehezen vehető észre, különösen a jó képességű gyerekeknél, akik kompenzációs stratégiákkal élnek. Pl. jó logikai készséggel kitalálják az elhangzottak jelentését.

 

Észlelési zavarra utaló jelek

    Interakcióban: reakcióhiány, téves reakció, gyakori visszakérdezés, figyelmetlenség, túlzott játékosság, viselkedési zavar.

    Anyanyelv elsajátításában: megkésett ill. lassú beszédfejlődés, beszédhiba.

    Tanulás folyamatában: olvasás, írás, helyesírás tanulásának nehézsége, nehéz memoritertanulás.

    Az írás, helyesírás és a beszédészlelés kapcsolata

 

Négy helyesírási alapelvünk van. 

(1) A kiejtés szerinti

 (2) a szóelemző

(3) az egyszerűsítő

(4) a hagyomány elve. 

 

Íráskor ezek az elvek folyamatosan jelen vannak, de nem egyenlő arányban. 

70%-ban a kiejtés elve --- Beszédészlelésen alapszik

8,5%-ban a szóelemzés elve --- Beszédészlelésen alapszik

18,6%-ban a hagyomány elve (ly, nagybetűk, stb.) --- Ezt tanulni kell, és ez általában megy is.

 

Tehát a gyerekek nagy részének nem a helyesírással van gondja, hanem az írással, mert nem jól észlelik a hallottakat.

 

A GMP-diagnosztika célja

A beszédészlelési elmaradás vagy zavar helyének, típusának és mértékének felderítése, és ezek alapján a terápia meghatározása. A beszélő, de legalább valamennyire együttműködni képes gyermek vizsgálatára kialakított eljárás 3 éves kortól 12-13 éves korig használható. A megkésett, akadályozott beszédfejlődésű, illetve az autisztikus gyerekek beszédfeldolgozási folyamata is vizsgálható vele.

 

A diagnosztika alapján meghatározzuk a terápiát, kijelöljük a feladatokat. Ezeket a gyakorlatokat nem csak a terapeuta, hanem a szülő is végeztetheti a gyerekkel.